Cikkek

A természet csoda növényei

Bizony néha furcsa növényeket produkál a természet, amin mi emberek elgondolkodunk vajon hogyan születtek ezek a különleges csodanövények.

Ismerjük meg a természet csodáit.

Aloe vera:

A növényt már 5000 éve használják, Egyiptomban, Indiában, Kínában. Napjainkban egyre nagyobb kutatásnak vetik alá ezt a növényt, amelyet a gyógynövények királynőjének is hívnak. Manapság a növényt Mexikó, Dél-Amerika, és a napos Texas ültetvényein termesztik. Hazánkban is egyre többen ismerik meg a növény különleges gyógyító hatását. Aki egyszer elkezdi használni, többé nem válik meg tőle.

Tartalmazza a teljes vitaminskálát, több mint húszféle létfontosságú ásványi anyagot, valamint nyomelemet, mono- és poliszacharidokat, melyek közül, pl. az acemannon a rák és az AIDS biztató ellenszere, lehet az immunrendszerre gyakorolt specifikus hatása miatt. A levél 96% víz, a többi 4% több mint 200 fajta anyagot tartalmazz, köztük az e vitamint, és B, C, E vitaminokat, kalciumot, aminosavakat a fehérje felépítéséhez, valamint enzimeket, melyeket az emésztõ rendszer, használ. szinte egy csoda hogy egy növény hogy rendelkezhet ilyen gyógyító képességgel.

Búzafű:

A búzafű szép lassan a világ legkeresettebb és legnépszerűbb egészségmegőrző csodanövénye lesz. De vajon mit tudhat egy egyszerű fű és annak a leve, amiért csodanövények kiáltják ki.

A búzafűlé, bio búzából, legtöbbször törkölybúzából készül. A búzamagokat meghajtatják, ebből lesz a búzafű, majd amikor a növény eléri a 14-16 cm.-es magasságot, levágják, és frissen kipréselik a fű levét, így kapunk búzafű lét. A búzafű lé egy igen összetett anyag, amely rengeteg ásványi anyagot, vitamint tartalmazz, és a benne található klorofil is nagyban hozzájárul a jótékony hatásához. Kutatók kimutatták, hogy a klorofil képes a benzingőz és a kipufogógáz káros anyagait is hatástalanítani, és más méreganyagokkal is könnyedén elbánik.

Stevia:

Paraguay-ban az ott élő őslakosok régóta használják a növény leveleit, a teákhoz, és más italokhoz, mert ez a növény ott őshonos.

A stevia levelei akár 30X édesebb lehet a cukornál, nem okoz fogszuvasodást, a növény kalóriatartalma nulla, ezért nagyon jól használható diétánál és fogyókúránál is. Emellett igen magas a C, és A vitamin tartalma, és számos ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmazz. Cukorbetegek is bártan használhatják, hiszen csak természetes édesítő szereket tartalmazz. Főzéshez sütéshez, italokhoz, teához is adhatjuk, akár naponta fogyaszthatjuk. Kutatások is igazolták a stevia kedvező élettani hatásait, épp ezért az édesítőszer gyártók is előszeretettel gyártják és forgalmazzák, azt a szert, amit még előtte be akartak tiltani világszerte, hiszen konkurencia volt a saját termékeikkel szemben. A stevia Európába a második világháború idején a cukor hiány miatt került be, de mivel termesztésére nem felel meg minden klíma, ezért nem lett túl népszerű és ismert a növény. Termesztése mediterrán éghajlatú országokban folyik, úgy, mint Paragayban, Brazíliában, Mexikóban és Ázsia, Japán, Kína, Dél-Korea, Malaysia, Thaiföld.

Csokoládé virág:

Egy újabb szenzációs növény, amely GOMBÓC ARTÚR kedvence lehetne, ez a csokoládé virág, amelynek virága valódi kellemes csokoládé illatot áraszt. A csokoládé virág egy gumós növény, amelynek gyönyörű mély burgundi, vagy csokoládé színű virágai valódi csoki illatot árasztanak.

Ugye milyen érdekes a természet? A növény eredeti élőhelye Mexikó, épp ezért, mint mediterrán növényt kell tartani, és gondozni. Ősszel a fiatalabb növények gumóit érdemes felszedni és egy fagymentes helyen átteleltetni, majd tavasszal kiültetni.

Húsevő virágok:

Kancsóka a gyilkos növény! (Nepenthes)

Egy növény, amit becéznek, pedig valójában egy ragadózó véres növényről van szó, amely kegyetlen módón gyilkol a mi otthonunkban is. Ismerjük meg ezt a kegyetlen, de különleges gyilkost.

A kancsóka egy trópusi növény, amely a párás őserdők mélyén vadászik áldozataira. Több mint 80 fajtája él szerte a mediterrán országokban, többek között Dél Ausztráliában, Malajziában, Madagaszkáron és más déli országokban. A növény különlegessége hogy olyan illatot bocsájt ki, amely már messziről vonzza a rovarokat. Az illat nem kellemetlen, sőt inkább valami édeskés vaníliára hasonlít, sem mint kellemtelen dögszagra. Maga a rovarfogó egy módosult levél, amely kancsó alakú formát vett fel az évek során.
A kancsó oldalán két sorban apró szőrök helyezkednek el, amelyek a rovarcsalogató anyagot kis mirigyekben termelik. Amikor a rovar megérzi, az illatot belerepül a kancsóba, amelynek a fala igen síkos és onnan már nincs menekvés. A kancsó alján egy speciális enzim található, amely képes a rovart pár nap alatt megemészteni, így folyékony állapotban a növény szinte felszívja áldozatát.

vénusz légycsapója:

Elég érdekes nevet adtak neki a felfedezők, hiszen Vénusz a szépség istennője volt, azt hogy miért társították ezt a ragadozó növény egy istennőhöz talán soha nem derül ki. Az biztos, ha akkor látták volna a predatort vagy az alien című filmet, talán a növény neve is más lett volna. Egy növény, amely tele van fogakkal, és rovarokkal táplálkozik, inkább hasonlít egy űrlényre, mint egy szép virágra.

A Vénusz légycsapója Észak –Amerikában őshonos, az ottani mocsarakban igen nagy számban fordult elő, de ma már szintén egy védett növény lett, mert a mocsarak lecsapolása, és az ember területfoglalása a kipusztulás szélére jutatta a növényt. A Vénusz légycsapója a húsevő növények családjába tartozik. Egy édes nektárhoz hasonló illatot bocsájt, így csalogatva magához a rovarokat. A növény leveleinek a végén helyezkednek el a csapdák, amelyek leginkább hatalmas fogakra hasonlítanak.

Jerikó rózsája:

Ha különleges csodanövényt keresünk, akkor ez a növény biztos, hogy az. Egy igazi halhatatlan túlélő, aki méltán bekerülhetne a Ginis rekordok könyvébe. A sivatagi körülményekhez alkalmazkodva, ahol csak az év bizonyos szakában esik az eső, ez a növény igazán jól érzi magát. Kifejlesztett egy olyan képességet, hogy a száraz csapadékmentes időszakban a növény is kiszárad, elveszti leveleit, és színét, így vészelve át azt az időszakot, amíg nem kap vizet. Amikor pedig eljön az esős évszak, és vízéri a száraz gumót, pár nap alatt újra kihajt és bezöldül a növény. Bár nem ő az egyetlen sivatagi növény, amely erre képes, de kétségkívül a leglátványosabb.

A nagyon büdös csodagumó!

Hát ilyen növényt még nem láttunk. Egy méteres virág, és az illata? Hát az nem mindennapi. Ismerjük meg a csodagumót. A csodagumó (Amorphophallus titanum) Kelet Indiából származik és a kontyvirág félék családjába tartozik. A növény attól különleges, hogy tavasszal először a virágot hajt, amely a romlott hús szagára emlékeztet. Idősebb korában a virág akár 3 méteresre is megnőhet . Az első évben kisméretű virágot hajt, de ahogy telnek az évek a virág mérete és szaga is egyre jobban fokozódik. A virágzás kb. egy másfél hétig tart. Az idősebb virágok mérete elérheti a 3 métert is, a növény pedig akár 5 méter magasra is megnőhet.